HARMINCNÉGY

Megvan hát. Loor elmosolyodott, és lekapcsolta a Nawara Ven sajtótájékoztatójának közvetítéséről a hangot. A twi'lek megadta a jelet. Loor új otthona az Új Köztársaság. Ha Corran Horn élne, most egy oldalon állnánk. Könnyebb volna megölni.

Loor felvett egy hordozható adattáblát, és a zsebébe süllyesztette. Most elhagyja az irodáját, és egy nyilvános terminálról felhívja Nawarát, hogy közölje vele a találkozó helyét. Innen könnyebben elérhetné, de fennáll a lehetősége, hogy az üzenete Isard kezébe kerül. Amint azt is elrendezte, hogy mire Isard rájön a hiányára, ő már a Szövetség valamelyik bolygóján rejtőzik, úgy igyekezett eltűnésének felfedezését is késleltetni.

Az adattáblájáról néhány fájlt kimásolt lemezre.

- Halvan, gyere be!

Az egyik embere belépett az irodába.

- Uram.

Loor feléje nyújtotta az adatlemezt.

- Ma bejelentést teszek a Tycho-féle perrel kapcsolatban. Remélem, megbolydul tőle a város. Azt akarom kihasználni. Ezen itt a Szövetség pillanatnyilag legnagyobb bactaraktára elleni támadás terve van.

- Azé, amit Vorru milicistái őriznek?

- Gondot jelent?

- Nem, uram, azt sem őrzik jobban, mint a Lázadók bármelyik másik raktárát. Csak mostanáig nem volt szabad megtámadni olyan létesítményt, amit ők őriznek...

- Valóban - vont vállat Loor. - Nos, én megszegem a tilalmat. Vorru eddig abban a hitben volt, hogy mi nem bántjuk őt. Most megtudja, hogy tévedett.

A fickó megpróbált elvigyorodni, de csak egy torz grimasz lett belőle.

- Mikor támadhatunk, uram?

- A tárgyalás kora reggel kezdődik. Körülbelül akkorra időzítsétek, amikor az első tanút hallgatják ki. Tehát mintegy öt órátok van.

- Rendben, uram.

- Jól van, Helvan. Büszke vagyok rátok.

- Köszönöm, uram.

A fickó megfordult, és valósággal kirohant az irodából. Loor a legszívesebben felnevetett volna, de félt kimutatni igazi érzelmeit. A támadás legalább harminc különleges ügynököt fog lekötni. Azért bactaraktárat választott célpontul, hogy elaltassa Isard vele kapcsolatos gyanúját. És azért Vorru raktárát választotta, hogy részben letörje a tábornok büszkeségét, részben bosszút álljon rajta, amiért miatta el kellett adnia magát a lázadóknak. Olyan ez, mintha belévágnám a vibroszablyát, és fokoznám az oszcillációját.

Loor már elkészítette Isardnak a rajtaütésekről szóló üzeneteket, most még hozzátette, hogy ő akarja felügyelni az akciókat, azután elküldte őket. Lezárta az adattáblát, majd még egy utolsó pillantást vetett szentélyéből az alant elterülő, mesterséges csillagokból álló galaxisra. Másutt is vannak hasonlóan magasba törő tornyok és hasonlóan pazar fények.

Gyorsan sarkon fordult, és végleg elhagyta az irodáját, hogy nekilásson élete legnagyobb kalandja végrehajtásának.

Iella Wessiri álmosan a szemét dörzsölgetve lépett be Halla Ettyk irodájába.

- Pontosan úgy nézel ki, ahogy én érzem magam.

Halla felpillantott véreres szemeivel.

- A felét sem tudod annak, ami történt. Nawara Ven felhívott az éjszaka közepén. Két órát tárgyaltam vele meg néhány tanácstaggal. Kész őrület.

- És engem miért vonsz bele?

Halla elmosolyodott.

- Mert te vagy az, aki a legkevesebb kétséget támasztja Tycho bűnösségével szemben. Szereztünk egy tanút, aki bizonyítja az ártatlanságát. Be kell idéznünk, neked pedig segítened kell Nawarának.

Iella sűrűn pislogni kezdett.

- Egy tanút? Lai Nootka előkerült?

- Nem. - Halla hátradőlt a székén, és szemében különös fény vibrált. - Valaki, aki a te jelenlétedet követeli. Azt mondja, egyedül csak benned bízik meg.

Ki lehet az? Iella elgondolkodott.

- Mondd a nevét!

- Nem lehet. Ez az iroda nem elég biztonságos. - Halla az ablakra mutatott, ami el volt függönyözve. - Régóta és jól ismered az illetőt.

Iella rosszat sejtett. Függöny? Elsötétítés? Leesett az álla. Kirtan Loor!

- Lehetetlen!

- Nem az. A fedőneve Behemót.

- Úgy van. Ő minden idők legnagyobb hírszerzője, akivel összeakadtam. - Mi a sztori?

- Sajnálom - mondta Halla ásítva. - Nawarának sajtótájékoztatót kellett tartania, hogy közölje vele, áll az alku. Nawara ide fog jönni, és itt várja meg, amíg Behemót elküldi az üzenetet, hogy hol találkoztok. Szereztem neked egy felfegyverzett légi siklót. Biztonságos helyre viszed Behemótot, ahonnan majd a bíróságra kíséred. Gyorsan túl akarunk lenni rajta. Óvatosnak kell lennünk, mert éppen eleget tud a birodalmi kémekről ahhoz, hogy sokan kívánják a halálát.

Iella bólintott.

- Nem félsz, hogy megölöm?

- Nem, amíg nem tisztázza Tychót a vádak alól, addig nem félek ettől. Cracken nyilván magának követeli a tárgyalás után, de engem csak az érdekel, amit ott mond. - Halla vállat vont, majd elfújta a szeméből a belelógó hajtincset. - Már mondtam, hogy megegyeztünk vele, és engem csak az érdekel, hogy Tychót kihúzza a bajból. Tudod, hogy mennek az ilyen egyezségek.

- Igen, bűzlenek, mint a hutt húsa, de valamit adni kell, hogy az ember kapjon is valamit. - Iella felsóhajtott. - Ne aggódj, épségben idehozom!

- Sosem voltak kétségeim felőle.

Iella a holofonra mutatott.

- Beszélnem kell Dirickel.

- Nem tartom jó ötletnek - ráncolta a homlokát Halla.

- Ha nem szólok neki, virrasztani fog. Mindig azt teszi, csakhogy már nem olyan erős a szervezete.

- Semmi részlet, rendben?

- Rendben.

- Rajta. - Halla felállt, és elsimította ruhája ráncait. - Én addig lemegyek a hallba, és iszom valami erőset, forrót és feketét. Hozzak neked is?

- Légy szíves. - Iella leült a kanapéra, és feltárcsázta az otthoni számát. Amikor meglátta Diric arcát, ösztönösen elmosolyodott. - Én vagyok.

- És persze mosolyogsz - mondta Diric ásítva. - Bocsáss meg. Hogy vagy? Szükséged van valamire? Átugorhatok vele.

- Nem, ne, igazán jól vagyok - felelte Iella, és még jobban mosolygott. - Azért hívtalak, hogy megmondjam, ma reggel nem megyek haza.

- Valami baj van? - A nyugtalanság nyomban eltűnt Diric arcáról. - Nem, nem lehet baj, ha mosolyogsz. Talán valami jó hír?

- Munka, mégpedig olyan, amiről nem beszélhetek. Tetszeni fog, ha majd végül elmondhatom.

- Nem bírom kivárni. Mintha nagy napnak néznél elébe. - Oldalvást pillantott, majd megint a kamerába. - Van itt egy kevés gyümölcs, készítek melléje valamit, és akkor hazaugorhatsz enni, ha lesz egy szabad perced. Jó lesz így?

- Tökéletes, drágám. - Iella megérintette a holofon képernyőjét, mintegy megsimogatta férje arcát. - Igazából holnap lesz a nagy esemény. Akkor megtudod, miért nem beszélhettem.

- Értem. Köszönöm, hogy megnyugtattál, biztonságban vagy. Most megpróbálok visszaaludni.

- Tégy úgy, Diric. Aludj csak, amennyit tudsz... aludj helyettem is!

- Mindent elkövetek - mosolygott Diric. - Vigyázz magadra! Szeretlek.

- Én is szeretlek. - Iella megnyomott egy gombot, és megszakította a vonalat. Hátradőlt, és mélyet sóhajtott. Milyen különös szituáció: biztonsági őrizetet kell adnom egy halálos ellenségem mellé, aki tisztázni fogja a gyilkosság vádja alól az egyik legjobb barátomat. Nem hinném, hogy Corran méltányolná a helyzet iróniáját, de azt tudom, ő sem akarná, hogy egy ártatlan ember jusson börtönbe olyan bűn miatt, amit el sem követett. Remélem, ha ennek vége, én is megtalálom a lelki békémet. Csak legyen már vége.